Az akác története Észak-Amerikától Magyarországig


 

Az akác Észak-Amerika jellegzetes, igen kiterjedt területen élő fája, amelyet Robin, a párizsi botanikus kert akkori igazgatója telepített meg Európában és a nevét is tőle örökölte: Robinia pseudoacacia. Nálunk a 18. század végén vált ismertté, az elterjesztésében pedig Tessedik Sámuelnek vannak maradandó érdemei. Az első akácfát a Történelmi Magyarországon 1710-ben ültették el, Erdődy gróf pozsonyi kertjében, majd az elterjesztésében Tessedik Sámuelnek van maradandó érdeme. A század végén már szórványosan a falvakban is díszlett, de valóban nagymértékű elterjedése a  következő századra esett, amikor a Duna-Tisza közi futóhomok megkötésének, majd az Alföld-fásítás legfontosabb növénye lett.

Ma a magyar erdők 20%-a akácos, és Európa egyetlen országában sincs annyi akácerdő (345 ezer ha), mint Magyarországon. ĺgy a fakereskedelemben nem véletlenül tekintik az akácot tipikus magyar fafajnak. 20-25 m magasságra nő és 30-60 cm mellmagassági átmérőt fejleszt. A növekedése 25 év után erősen lecsökken, így általában 25-40 éves korban kitermelik. A melegebb éghajlatot és a tápdús homok talajokat kedvel.


Fájának tulajdonságai, felhasználása


 Az akác fájának kedvező fizikai tulajdonságai és rendkívüli tartóssága széles körű felhasználhatóságot tesz lehetővé. Rugalmassága kitűnő, nyomással szemben nagy szilárdságot mutat, szakítási szilárdsága valamennyi hazai fafajunkat fölülmúlja, hajlítás és hasíthatóság tekintetében is a lehető legjobb fafajaink közé tartozik. Tartósítást vagy vegyszerekkel való telítést nem igénylő faanyaga a mérsékelt övi fafajok között a legidőtállóbb a kültéri beépítéseknél.

Ebből következik, hogy az egyik legnagyobb felhasználási területe a mezőgazdaság. A szőlőültetvények képéhez hozzátartoznak az akácoszlopok, akáckarók, a különféle méretű növénytámaszok a kiskertek, ültetvények nélkülözhetetlen termékei. Kedvelt kertépítő anyag, napjainkban a bútoripari felhasználása is egyre jelentősebb. Víz alatt akár kétszáz évig is helytáll, szabadban, talajjal érintkezve élettartama 40-60 év,  szabadban, talajjal nem érintkezve 80-100 év.

Tüzifaként való felhasználását a kitermelés után a lehető legrövidebb időn belül megtehetjük, ami magas hőértékének és alacsony kiinduló nedvességtartalmának köszönhető.


Az egyedülálló akácméz


Az akácméz unikális a világ mézei között. Színe kristálytiszta, egészen enyhén sárga, vagy egyes évjáratokban zöldes árnyalatú, illata akácvirág illatú. Mellékíz nélküli aromája teszi egyedivé, íze a legtöbb méznél édesebb, míg savtartalma a  legtöbb méznél alacsonyabb.  Gyümölcscukorban igen gazdag, így lassan ikrásodik, akár 1-2 évig is megőrzi állagát. A világ három legkevésbé kristályosodó fajtaméze közül az egyik az akácméz. Jó édesítő képessége mellett ezért is olyan keresett a világpiacon.